Szélsőséges időjárási helyzetekkel
kapcsolatos tájékoztatás

Időjárásunkban egyre több szélsőséges helyzetet értünk meg az utóbbi években. Ilyenek - többek között - a negyven fok körüli tartós nyári hőség és hirtelen lezúduló záporok. Már a tudósok is foglalkoznak azzal, hogy ezek egy tartós éghajlatváltozás jelei-e vagy sem.

A megye mérnöktársadalma is foglalkozik ezekkel a jelenségekkel és keresi a lehetséges reális válaszlépéseket. Átérezve az élhetőbb települési környezet iránt érzett szakmai és erkölcsi felelősségét, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara a következőket javasolja a megye lakosainak és önkormányzatainak a szélsőséges időjárási helyzetek negatív hatásainak enyhítésére:

1. A vízelvezető művek fenntartása

Meggyőződésünk, hogy a fenntartási munkák teljeskörű elvégzése önmagában is jelentősen csökkentené a vízelvezetési gondokat. Ezért kiemeljük a következőket:

a., Az utcai árkok egy része feltelt vagy betöltötték, a kapubejárók alatti átereszek eltömődtek vagy szűkek, a padkákon megáll a víz. Az árkok és átereszek időnkénti kitisztításával illetve bővítésével, valamint a padkák lenyesésével javasoljuk elősegíteni az esővíz elvezetését.

b., A csapadékvíz-elvezető utcai víznyelőaknákban és csatornacsövekben az évek során feliszapolódások és eltömődések keletkezhetnek, a víznyelők körül megsüllyedhet a burkolat. Szükségesnek tartjuk ezek felderítését és annak mérlegelését, hogy mely szakaszokon indokolt a csőtisztítást elvégeztetni, illetve a megsüllyedt burkolatot kijavítani.

c., A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek vize általában többféle szervezet tulajdonában és kezelésben levő árkok közvetítésével jut el a patakokba, folyókba. A jó belterületi esővíz-elvezetéshez ezen külterületi árkokat is jó karban kell tartani illetve a meder tulajdonosokkal tartatni. Amely árkokat elszántották, azokat pedig helyre kell állítani.

2. A tervszerű megelőző illetve enyhítő intézkedések

Egyértelmű, hogy a kül - és belterületre egyaránt kiterjedő, egységes csapadékvíz-elvezetési terv alapján lehet csak a települések csapadékvíz-problémáit véglegesen megoldani. Szükség lehet azonban rész-megoldásokra, sőt átmeneti intézkedésekre is, de ezeket is tervszerűen kell végrehajtani. Kiemeltünk közülük néhányat:

a., Nagyobb figyelem szükséges az utcai csapadékvíz-elvezetés megoldására az építési hatóságok részéről a különböző  építési engedélyezések során, valamint a kivitelezők részéről a különböző építkezések idején.

b., Egyes dombos településeken vagy településrészeken gondot okoz a szomszédos magasabb külterületek felöl a belterületet elöntő záporvíz és sárfolyás. Ezt meg lehet és meg is kell akadályozni. A kezelés többféle lehet; ehhez szakemberek tudásának igénybevételét javasoljuk.

c., Egyes síkvidéki települések mélyebb részein, eső után tartósan pang a csapadékvíz. Ennek elvezetése általában összetett feladat; itt is szakemberek bevonását javasoljuk.

d., Ha a hirtelen záporok vize az árokból kiönt a járda felett átfolyik a telkekre, eseti ellenintézkedésként a járdaszint megemelését is mérlegelni lehet. A járdának az útpályaszint fölé emelésére a jövőben más okok miatt is javasolunk nagyobb figyelmet fordítani.

e., A következő két-három évtized az "utca polgárosodásának" nagy korszaka lesz, amelynek során egyre több csapadékvíz-csatorna épül a falvakban is. Javasoljuk, hogy ezeket az újabb csőhálózatokat a jelenleg érvényes hazai méretezési szabvány ajánlásaihoz képest nagyobb zápor elvezetésére méreteztessék - de mérlegeljék az f., pontban megfogalmazottakat is.

f., A víz értéke egyre növekszik, ezért a jövőben törekedni kell a csapadékvízzel történő gazdálkodásra is. Ez azt jelenti, hogy zárt ciszternában vagy földmedencében összegyűjtjük a talajra, a burkolatokra vagy a háztetőre hulló esővizet, amelyet aztán öntözésre, párologtatásra , talajvíz-dúsításra, sőt az épületen belül is fel lehet használni. Ha még nincs hasznosítás, akkor már az is nagy lépés lenne, ha az átmenetileg tárolt vizet időben elnyújtva engednénk bele a csatornahálózatba. Ezekkel az eszközökkel elérhető, hogy a ma túlterhelt régebbi csatornák egy részét nem kell felbővíteni. - A ciszternák a családi házaknál a kertekbe építhetők, sűrűn beépített városi területeken pedig terek vagy parkok alá. A szakmai részletek megismertetése és népszerűsítése érdekében Kamaránk országos akciót kezdeményez.

g., Az utcai fasorok kellemesebbé teszik a településképet, javítják a levegő minőségét, növelhetik a települések vonzerejét és a telkek értékét is. Újabban azonban egyre fontosabb a fasorok árnyékadó és mikroklíma-javító szerepe is. Ezért javasoljuk, hogy a fátlan utcákba egy- vagy kétoldali fasorokat ültessenek. A fák pontos helyét azonban a közművezetékek, a közlekedés és egyéb szempontok is befolyásolják , fajtát pedig a "településtűrő" fák listájáról  ajánlunk választani, figyelemmel a környezeti- és talajviszonyokra is. Ezek miatt az utcai faültetéshez a szakembereket is meg kell kérdezni.

h., A faültetés és a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése alapvetően az önkormányzatok szervezésében valósítható meg, míg állami tulajdonú utak esetén a Magyar Közút Kht. is érdekelt. Ezek figyelembe vételével javasoljuk átvizsgálni a belterületi utakat, hogy a legfontosabb első lépések költségfedezete már a jövő évi költségvetésekbe bekerülhessen. A kivitelezéshez 2008-ban is lesznek különböző pályázási lehetőségek. Ezekben a közérdekű munkákban azonban mindenütt részt vehet a lakosság is - például a háza előtt levő utcai ároknak a közútkezelő közreműködésével történő, rendszeres kitisztításával. Ezt különösen fontosnak tartjuk: a lakosság az árkot ne parkolási akadálynak tekintse, hanem a környezeti csapadékvíz-gazdálkodás olyan részének, amelynek jó működése mindannyiunk érdeke.

Bízunk abban, hogy állásfoglalásunk - ha csak kis mértékben is - hozzájárul a szélsőséges időjárási helyzetek negatív hatásainak enyhítéséhez, valamint a megye településeinek vonzóbbá és élhetőbbé tételéhez.

Győr, 2008. január

Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara